Kányádi Sándor

Kossuth-díjas romániai magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el.
Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte.

A középiskolát a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945)
és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte.

Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar–irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott él. Írói álneve Kónya Gábor.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

Verseskötetei:

Virágzik a cseresznyefa, (1955)
Sirálytánc, (1957)
Kicsi legény, nagy tarisznya, (1961)
Harmat a csillagon, (1964)
Fényes nap, nyári nap, (1964)
Három bárány, (1965)
Kikapcsolódás, (1966)
Függőleges lovak, (1968)
Fától fáig, (1970)
A bánatos királylány kútja, (1972)
Szürkület, (1979)
Farkasűző furulya, (1979)
Tavaszi tarisznya, (1982)
Madármarasztaló, (1986)
Küküllő-kalendárium, (1988)
Sörény és koponya, (1989)
Valaki jár a fák hegyén (1997)
Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), (1999)
Felelemás őszi versek, (2002)

Meséskötetei:

Fából vaskarika, (1969)
Kenyérmadár, (1980)
Meddig ér a rigófütty, (2005)

Díjai:

1968 – Utunk-díj
1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
1986 – Déry Tibor-díj
1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
1990 – MSZOSZ-díj
1990 – A Castren Társaság díja
1993 – Kossuth-díj
1993 – Magyar Művészetért Díj
1994 – Herder-díj
1998 – Magyar Örökség-díj
2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
2004 – Mecénás-díj
2005 – Hazám-díj
2008 – A Magyar Kultúra Követei Díj
2008 – A VIII. Győri Könyvszalon alkotói díja
2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje
2009 – Budavár díszpolgára

Cikkek, információk:

2010.05.13. szekelyhon.ro: Kányádi-versünnep Nagygalambfalván

db Kosárba rakom!

Internetes ár: 2 792 Ft

Szerző adatlap - Szerzők - Helikon - A magyar könyvműhely

Termékkategóriák

Partnerek