2
Az emigrációban írt Júdás-regény teszi teljessé Márai történelmi témájú prózáját.
A mű központi kérdése: az áruló, illetve az árulás természetrajza.
„A könyvet emberöltő előtt egy budapesti romos szükséglakásban kezdettem írni. A kézirat később elkísért külföldre. Többször áthajózott az óceánon. Mindig a hajóládában maradt, mert felidézte a förtelmes éveket, amikor az árulás úgy terjengett, mint egy járvány, amely ellen nincs védőoltás” – írta Márai Sándor halála előtt hat évvel, 1983-ban, amikor úgy érezte, ideje tisztába tenni a Júdás-regényt, a Keriótból való Jézus-tanítvány történetét.
A San Diegóban élő írót mindenekelőtt a „mindig nyájas” áruló lélektana, gondolkodásmódja izgatta, de arra is kíváncsi, mivel és hogyan hódította meg az embereket a Názáreti a kicsiny és jelentéktelen Galileában, s miért éppen a Római Birodalom e távoli tartományából indul későbbi hódító útjára a kereszténység. Miért teremtett új világot a názáreti ács fia?
Kritiák, recenziók:
olvassbele.hu, 2011. március 3.
Réger Margit: Könyvajánló
holdpont.hu, 2011. március 27.
Szám Kati: Harminc ezüstpénz
Képmás, 2011. április 6.
Turán Beatrix: Harminc ezüstpénz
ekultura.hu, 2011. május 7.
A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a …
Az Ön által megvásárlásra kijelölt kiadványok az alábbi listában találhatóak.