Újságíró, író.

(1900–1986) bolgár származású francia filozófus és pedagógus, a Fehér Testvériség tagja, 1937-ben kezdett el Franciaországban tevékenykedni. Életművében a legfontosabb szerepet a Beavatási Tudomány tanai kapják, amelyek a spirituális világ törvényeivel és azok mindennapi gyakorlati használatával ismertetik meg az olvasót. A franciaországi Fréjus-ben egy ma is aktív szellemi központot hozott létre, miközben a világ számos országát bejárta, és tanította a szellemi igazságokra fogékony embereket.

BORISZ AKUNYIN – az írói álnév a grúz származású orosz japanológust, irodalomtörténészt és fordítót, Grigorij Cshartisvilit (sz. 1956) takarja. Felsőfokú tanulmányait az Afrikai és Ázsiai Országok Főiskoláján végezte, japán és angolszász irodalmat is fordított.

Akunyin az ezredforduló környékén határozta el, hogy a jövőben kizárólag írói munkásságára fókuszál – mára ő a kortárs orosz irodalom egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb (jelen állás szerint ötvennél is több kötetet jegyző) szerzője.

Páratlan sikerét mindenekelőtt detektívregényeinek, azon belül is az 1998 és 2018 között megjelent Fandorin-szériájának köszönheti, amelynek Azazel című nyitóregényéből csak Oroszországban mintegy 15 millió példányt adtak el.

(1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

amerikai író, színész, humorista, Oscar-díjas filmrendező és filmproducer.

Politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jeff Apter ausztrál író és újságíró, több mint húsz, javarészt zenei témájú könyv szerzője. Olyan világhírű előadók életrajzát jegyzi, mint Dave Grohl (ex-Nirvana, Foo Fighters), a Red Hot Chili Peppers, a The Cure, Keith Urban vagy Gwen Stefani (No Doubt). Négy évig a Rolling Stone Australia magazin munkatársa volt. Szellemíróként többek között Mark Evans, az AC/DC egykori basszusgitárosának memoárjában is közreműködött. Legutóbbi kötete, a Magasfeszültség Ausztráliában bestseller lett. Jelenleg Új-Dél-Walesben él családjával.

Az 1968-ban Martinique szigetén született Stéphane Arfi jelenleg Bretagne-ban él. Az újságíróként és riporterként tevékenykedő szerző első, Ivy Edelstein álnéven 2015-ben kiadott, alig több mint 100 oldalas kisregényében (Devance tous les adieux – kb. Előzz meg minden búcsúzást) egy immár felnőtt fiú meséli el apja 30 évvel korábbi öngyilkosságának történetét.

S. Arfi 2017-ben immár saját néven publikált második regényének (La vie magnifique de Frank Dragon – Frank Dragon csodálatos élete) főhőse egy beszélni nem tudó zsidó fiúcska, aki éppen ezért írásban tárja elénk élettörténetét. A háború alatt egy ideig egy szekrényben rejtegetik, így ússza meg a deportálást, majd vidékre kerül egy öregasszonyhoz. Gyermekkori hányattatásai után végigkövethetjük felnőtté válásának történetét is, és azt, hogy ily nehéz kezdetek után miképpen találja meg helyét a világban.

(1775–1817) angol regényírónő. A romantika korában alkotott, de műveire inkább a kritikus szemléletű realizmus jellemző. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával. Leghíresebb művei az Értelem és érzelem, illetve a Büszkeség és balítélet című regények.

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita.

Memoáríró. Bánffy Miklós író lánya, hagyatékának gondozója. Nagy gonddal, rengeteg energiával és hozzáértéssel gondozza apja, Bánffy Miklós írói hagyatékát.

Első novelláit, elbeszéléseit 1914-ben A haldokló oroszlán címen adta ki. A novella, elbeszélés, a kisregény a későbbiekben is kedvelt műfaja maradt, végig kísérte pályáján. Kötettel ugyan ritkán jelentkezett – Reggeltől estig (kisregény, 1927), Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja (elbeszélések, 1931), Farkasok (elbeszélések, 1942), Bűvös éjszaka (kisregény, 1946) –, de azok mindenkor kedvező kritikai visszhangra találnak.

Bányainé Nagy Judit, Fancsikai Eszter és Tapasztó Orsi – három anyuka, akik 2020 októberében létrehozták a @nemakarokbeleszolni Instagram-oldalt. Ez a közös pont az életükben. Meg a humor és az anyaság, merthogy szerintük az utóbbit az előbbivel érdemes művelni, ahogy mindent az életben. Fontosnak tartják figyelmeztetni a gyanútlan érdeklődőt, hogy ez nem egy „Szépirodalmi Mű”, mivel ők ugyanannyira nem írók, amennyire nem színésznők.

Viszont elindult bennük egy történet három nagyon különböző élethelyzetben lévő nővérről, melyet a kiadó érdemesnek talált megjelentetni, és még „regénynek” is nevezi – a lányok pedig elmondhatatlanul boldogok, és jó szórakozást kívánnak ehhez a könyvhöz.

Szépirodalmi író, író.

Alessandro Baricco (Torino, 1958. január 25.) népszerű olasz író, rendező, előadóművész. Novelláit a világ számos nyelvére lefordították. Jelenleg Rómában él feleségével és fiával. Az utóbbi évtized egyik legtehetségesebb írójának kikiáltott Baricco első könyve a Harag-várak volt. Még nem annyira kiforrott, mint a Selyem – amely a világhírnevet hozta meg a szerző számára, a könyvet 27 nyelvre fordították le – de a szereplők, a történetszövés hasonló. Bariccóról fontos tudni, hogy eredetileg zenekritikusnak tanult, mivel ez a tény jellemzi talán legjobban írói stílusát. A kisvárosi történetet könnyed, légies stílusban meséli el, ez azonban korántsem azt jelenti, hogy maga a történet semmitmondó lenne. Baricco hangja annyira egyedi, hogy talán nem is tudnánk hozzá fogható írót említeni. Regényei rendszerint nagyon rövidek, akár egy ültőhelyünkben is elolvashatjuk őket, nyelvezetük olyan egyszerű akár a történetük, egyszóval mintha csak ponyvát olvasnánk. Baricco soraiból azonban mégis olyan földöntúli gyönyörűség árad, ami főleg a regények szerkezetét tekintve szinte érthetetlen. Baricco nem csak az irodalomhoz, hanem más kortárt művészetekhez is szoros szálakkal kapcsolódik. A Novecento című regénye például Tornetorét is megihlette, ennek alapján készült Az óceánjáró zongorista legendája. De a francia elektronikus zenét játszó duóval, az Airrel is dolgozott közösen, ennek eredményeképpen jelent meg a City Reading (The Storie Western) című album, melyen Baricco saját műveit olvassa fel az Air által komponált zenére. Pályája Filozófia és konzervatóriumi zongora tanulmányait követően zene kritikákat publikált az olasz La Repubblica és a La Stampa című napilapok számára, valamint kulturális televízió műsort is vezetett. Elsőként ‘Castelli di rabbia’ (Harag-várak) című novellája jelent meg 1991-ben, majd 1993-ban az Oceano mare (Tengeróceán). 1993-ban társalapítója volt a torinói Holden kreatív író iskolának. Az iskola J.D. Salinger tiszteletére a Zabhegyező című regény főhőse Holden Cauldfield után kapta a Scuola Holden nevet. 1994-ben írt Novecento című monodrámájából 1998-ban készült film Az óceánjáró zongorista legendája címmel, a filmet az Oscar-díjas Giuseppe Tornatore rendezte, operatőre Koltai Lajos volt. 1996-ban kiadott Selyem című novellájával vált világhírűvé, melyet 27 nyelvre fordítottak le, 2007-ben készült film belőle – többek között – Keira Knightley szereplésével. A Lezione 21 című filmet, melynek írója és rendezője 2008. szeptemberétől vetítik az olasz mozik.   Forrás: wikipédia, onagy.zoltan.terasz.hu Alessandro Baricco magyar nyelven megjelent művei: Harag-várak Selyem Novecento Vértelenül Tengeróceán City Történet

Középiskolai tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium gordonka szakán végezte el. 1972–1977 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán tanult. 1978–1979 között a Bécsi Egyetem diákja volt. 1979 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetörténeti tanársegéde, majd adjunktusa, docense, 2002–2004 között zenetudományi tanszékvezető és rektorhelyettes volt. 2004 -től egyetemi tanár és rektor 2013-ig. 1996–2002 között a Könemann Music Budapest Zeneműkiadó főszerkesztője volt. 1998-ban PhD fokozatot szerzett. 2001-ben habilitált. 2013-ban egyéves időtartamra az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki

Sacha Batthyány 1973-ban született, Svájcban nőtt fel, Zürichben és Madridban szociológiát hallgatott. Újságíróként olyan lapoknak dolgozott, mint a Neue Zürcher Zeitung, a Tages-Anzeiger. Jelenleg Wahingtonban él családjával a svájci Süddeutsche Zeitung kiküldött tudósítójaként. És nekem mi közöm ehhez? című könyvét 2016-ban a Svájci Könyvdíjra jelölték.

(Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.   Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.   1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.   Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.   1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.   1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.   Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.   Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeznek sokoldalú munkásságára. (forrás: Wikipedia)

Benedek Szabolcs 1973-ban született. 1997 óta jelennek meg könyvei, leginkább regények és novelláskötetek. Hivatásos Beatles-rajongónak vallja magát, több mint harminc éve foglalkozik az együttessel. Szépirodalmi munkáiért 2010-ben József Attila-díjat kapott.

„A mérleg egyik tálcáján a holtak szíve található, a másikon az Igazság Istennőjének tolla. Ha a szív nem bizonyul nehezebbnek vagy könnyebbnek, beléphetnek vele a fénybe, az öröklétbe, ha azonban igen, a legszörnyűbb büntetés vár rájuk, a teljes megsemmisülés, a nemlét.”

Henri-Louis Bergson (1859–1941) a XX. század első harmadának egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filozófusa volt, akinek legtöbb művét minden világnyelvre lefordították. Nézetei, tanai Franciaországban nagy megbecsülést hoztak számára, és 1914-ben a Francia Akadémia a tagjai közé fogadta, miközben a Vatikán ugyanebben az évben indexre tette Bergson írásait. Munkásságának egyetemes értékét 1927-ben az irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.

Ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

Az egyetem után György Péter médiaműhelyébe jelentkezett, onnan került az 1997-ben indult TV2-höz. A 2001. szeptember 11-én történt tragédiát egyenesen New Yorkból tudósította. Később az MTV-nél és az ATV-nél is dolgozott. Szerkesztőként vagy műsorvezetőként működött közre többek közt a Magyar Dal Napja 2010, a Titkos dosszié – A világpolitika titkos aktái, a Világnézet, a Videolevél, a Teadélután, a Külvilág és az ATV Newsroom című műsorokban. Ezután ismét visszaült az iskolapadba, majd 2012-ben az ELTE jogi karán végzett. Több évig tudósított New York-ból, majd élményeiről könyvet írt Felhőkarcolat címmel. Második riportkönyve Budapest Bár – Örömzene címmel jelent meg 2012-ben, ennek megírásában Vajay Zsófiával dolgozott együtt. Forrás: http://starity.hu/sztarok/bombera-krisztina/#ixzz4Nv5AmGHM

Erdélyi arisztokrata, művészetpártoló, Bánffy Miklós múzsája.

CHARLES BRANDT a „true crime”, azaz a dokumentarista bűnügyi regény műfajának legnagyobb mestere Amerikában, számos fontos könyv szerzője. Témáit saját praxisából meríti: sajátos kihallgatási technikát dolgozott ki, amellyel különlegesen fontos és bonyolult ügyeket tudott megoldani Delaware állam főügyészhelyetteseként.
Miután hosszú évek munkájával megoldotta a „Jimmy Hoffa-ügy” rejtélyét, s megírta róla ezt a nagy sikerű könyvet, jelenleg a „Dallas-ügyön”, azaz Kennedy elnök meggyilkolásának rejtélyén dolgozik.

Dee Brown (1908–2002) amerikai történész és regényíró. Főiskolás évei során könyvtárosként kezdett el dolgozni, és munkáját annyira megkedvelte, hogy a tanári és bölcsészdiploma megszerzése után a könyvtár szakot is elvégezte. Könyvei és tanulmányai többnyire a polgárháború és a Vadnyugat történetét, azok egy-egy jeles eseményét dolgozzák fel. Különleges forrásokon alapuló tudományos művein túl Dee Brown ifjúsági, western és történelmi regényeket is írt. Az immár klasszikussá vált Wounded Knee-nél temessétek el a szívem 1970-ben jelent meg először, azóta minden jelentős nyelvre lefordították.

Charles Bukowski (1920-1994) egy kicsit kilóg a huszadik század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem volt harcias. Önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyeknek főszereplője alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsbavágó humorral és bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumokat nem ismerő életmódja miatt sokan rajongtak és rajonganak érte, de ő köszönte, nem kért belőle, sőt, ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), az embereket és főleg az írókat. Charles Bukowskinak mára világszerte kultusza lett, beleértve Magyarországot is.

Brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött.

WILLIAM S. BURROUGHS (1914–1997) a beatnemzedék egyik legjelentősebb írója, Kerouac szerint „a legnagyobb szatirikus Jonathan Swift óta”. Főműve, a Meztelen ebéd minden idők egyik legfelkavaróbb irodalmi alkotása; ahogy a Newsweek írt a megjelenése után: „kiáltás a pokolból”.

Albert Camus (1913−1960) a huszadik század egyik legnagyobb hatású írója. 1942-ben jelent meg Az idegen című regénye, mely ismert íróvá és az egzisztencializmus egyik vezéralakjává tette. 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

Lewis Carroll neve szinte megkerülhetetlen, ha az ember olyan témákkal akar foglalkozni, mint a valóságtól való elidegenedés és a világok közötti határok összemosódása. Az Alice Csodaországban szerzője ideje nagy részét azonban nem írással töltötte: eredeti foglalkozása szerint matematikus volt, negyven éven át tanított az Oxfordon, két könyvet is írt a logikai játékokról. Az irodalmi szürrealizmus előfutáraként is emlegetik, és az ő feltalálói munkásságának köszönhetjük a ma Scrabble néven ismert betűjáték egy korai változatát. Carroll valódi neve Charles Lutwidge Dodgson – soha nem vágyott népszerűségre, ha írói álnevén szólították, nem reagált, az erre a névre érkezett postai küldeményeket sem vette át. Visszahúzódó, félénk ember volt, ezt a szorongást csak akkor tudta leküzdeni, mikor gyermekeknek mesélt, amiben nagy gyakorlata volt, hiszen édesapja korai halála után 10 testvéréről kellett gondoskodnia. A nyúlüregbe zuhanó kislány mára világszerte ismert történetét egy evezőstúra alatt találta ki, hogy szórakoztassa Henry Liddell dékán gyermekeit, köztük a kis Alice-t, akitől a főszereplő nevét kölcsönözte. Mai szemmel furcsának tűnhet a felnőtt férfi alakja, aki csak gyermekek társaságában tud feloldódni, és velük barátkozik saját korosztálya helyett, ám ez a viktoriánus korban elfogadott, mi több, tiszteletre méltó tevékenység volt, hiszen akkor a gyermekeket nem és szexualitás nélküli lényeknek tekintették, és dicséretesnek ítélték, ha valaki ezen ártatlan lények elméjének pallérozásával tölti idejét. Carroll irodalmi alkotásai sokrétűek, meséinek logikája a játékelmélet dinamikáját követi – erről komoly tudományos elemzések is születtek. Invenciózus művei ma is töretlen népszerűségnek örvendenek, Alice történetét a világ szinte összes nyelvére lefordították, a film-, rajzfilm-, musical és egyéb feldolgozások sora végtelen.

Az 1957-ben született, ausztrál Nick Cave évtizedek óta dalszerzőként és előadóként is a rockzene egyik legeredetibb, zseniális művésze. A Nick Cave and the Bad Seeds frontembere –  együttesével több alkalommal is koncertezett Magyarországon. Írónak is elsőrangú: világsiker volt első regénye, az angolul 1989-ben, magyarul 1992-ben megjelent És meglátá a szamár az Úrnak angyalát szintúgy, mint a 2009-ben megjelent Bunny Munro halála.

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője 1890-ben Agatha Mary Clarissa Miller néven született. 1920-ban látott napvilágot első krimije, melyben először bukkant fel az általa teremtett legendás nyomozó, Hercule Poirot.  1926-ban jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, amely az első lépést jelentette a világhír felé.  1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét. Mintegy nyolcvan krimijét több száz nyelvre fordították le és több százmillió példányban vásárolták meg a hűséges olvasók. Egérfogó című darabját 65 éve játsszák folyamatosan a londoni Ambassadors Theatre-ben.

(1940–) Nobel-díjas író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője. Legújabb regénye, a 2013-ban megjelent Jézus gyermekkora az utopisztikus államfilozófia és a kereszténység, a jézusi tanítások allegóriáinak furcsa, magával ragadó, lírai szövedéke, melynek furcsa és bonyolult szálai egy különleges gyermek sorsa körül szövődnek.

Magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Cserna-Szabó András (Szentes, 1974) író. Novellát, regényt, esszét ír. Többek között József Attila-, Mészöly Miklós- és Artisjus-díjas. A Mérgezett hajtűk című könyve tíz évvel ezelőtt jelent meg először, ez a második, bővített kiadása, tíz új esszét tartalmaz.

Csin Jung (Louis Cha) (1924–2018) a kínai vuhszia (harcművészeti fantasy) irodalom legnépszerűbb szerzője, Hongkong leghíresebb írója volt. Karrierjét újságíróként kezdte, később forgatókönyvíró, majd egy hongkongi napilap társalapítója és főszerkesztője lett. 1955 és 1972 között tizenöt vuhszia regényt írt, melyek Kína-szerte hatalmas sikert arattak, mindegyikből film is készült. Életművéért az angol és a francia kormány is kitüntetésben részesítette, magas szintű irodalmi munkásságáért számos egyetem tiszteletbeli professzorává fogadta.

Jeanine Cummins Spanyolországban született, és élt Belfastban is, mielőtt – 1997-ben – az Egyesült Államokba költözött. Az American Dirt előtt három könyve jelent meg, melyek közül a dokumentarista-önéletrajzi Rip in Heaven (Szakadás a mennyekben) című regénye komoly sikert aratott hazájában. New Yorkban él a férjével és két gyerekével.

(1639–1730) hadi stratéga a Japán polgárháborús időszakát követő Tokugava-sógunátus erőteljes, békés korszaka alatt élt, amikor a Busidót, a ’Harcosok Útját’, a szamurájok erkölcsi kódexét írásba foglalták. Legismertebb műve a busik (’lovagok’) kötelmeit, erényeit és viselkedési normáit tanítja azoknak a fiatal csatlósoknak, akik már csak hírből ismerték őseik vitézségét, bátorságát.

A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója. Az egymást követő dalai lámák egy (tibeti nyelven) tulku (mongolul kubilgán) öröklési vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi[1] – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. A legtöbb tibeti buddhista iskola elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el.

Bob Dent brit író 1986 óta Budapesten él. 1949-ben született, Észak-Angliában; iskoláit Harrogate-ben, Leedsben, majd a London School of Economicsban végezte.

Írt útikönyveket Magyarországról és Budapestről; Mesélő szobrok című könyvében Budapest köztéri emlékműveinek történetét meséli el; Magyarország kívülről, belülről címmel megírta itteni életének anekdotikus történetét; Budapest, 1956 című munkája pedig óriási kutatómunka nyomán készített sajátos útikönyv mindazokról a helyekről, ahol az 1956-os forradalom jelentős eseményei zajlottak.

Magyarul nem jelent meg Hungary 1930 – Th e Forgotten History of a Mass Protest című könyve, amely a két világháború közötti legnagyobb, 1930. szeptember 1-én lezajlott munkástüntetésről szól.

Bob Dent egyszerre van kívül és belül – a történetírás angol hagyományait őrizve, de a magyar történelem legapróbb, olykor abszurd részleteire is precíz fi gyelmet fordítva

mesél a könyveiben nekünk, magyaroknak arról, hogy mi történt velünk a XX. században.

(1812–1870) a viktoriánus kor egyik legnagyobb angol írója.

Bruce Dickinson több mint harminc éve az Iron Maiden énekese, de sikeres szólókarriert is magáénak tudhat, és a zene világán kívül számos más területen is aktív. Minden idők egyik legsikeresebb rockzenekarának lemezeiből eddig világszerte 90 millió példány fogyott, és több mint kétezer koncertet adtak.

Bruce Dickinson Londonban él.

Gioia Diliberto amerikai író, történelmi regények, életrajzok és egy színdarab szerzője. Női sorsoknak szentelt, változatos témájú alkotásaiban sikeresen ötvözi a történetcentrikusságot a mélyreható elemzésekkel. Műveit számos nyelvre lefordították. Mindent tud Párizsról: hét könyvéből négy a francia fővárosban játszódik, miként a Coco a Ritzben is. Újságíróként többek között a The New York Times, a The Wall Street Journal, a Los Angeles Times és a Vanity Fair hasábjain publikált. Tanított felsőoktatási intézményekben, és írást is oktat. Connecticut államban, Woodbury városában él.

Orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike.

(1859–1930) brit orvos, író. Első Sherlock Holmes-története 1887-ben jelent meg, és rögtön meghozta szerzőjének az ismertséget és elismertséget. Lovagi címét a búr háborúban vállalt önkéntes orvosi szerepéért és a háború történetét megörökítő művéért kapta.

Karmester, zenetörténész. Liszt Ferenc kutató

Szép Ernő- és József Attila-díjas író, költő, drámaíró.

1967. augusztus 2-án született Budapesten.

Színdarabjait magyar és külföldi színházak rendszeresen játsszák, bemutatóinak száma jóval 100 felett van.

Főbb prózai művei: Most érsz mellé, Szaggatott vonal, Majd kiszellőztetsz, Százezer eperfa, Lila csík, fehér csík, Szarvas a ködben, Júlialepke, Hold on.

(1907–1986) román vallástörténész, író, filozófus, a Chicagói Egyetem professzora. Kedvelt kutatási területe volt az indiai kultúra, a jógával is behatóan megismerkedett. Tudományos munkássága mellett szépirodalmi és sci-fi műveket is írt.

BRET EASTON ELLIS (sz. 1964) amerikai író, generációjának egyik legjelentősebb, egyszersmind leghírhedtebb szerzője. Már 1985-ben megjelent bemutatkozó műve, a Nullánál is kevesebb is jelentős visszhangot keltett, ezt két évvel később második regénye, A vonzás szabályai követette. Legnagyobb sikerét az 1991-ben napvilágot látott Amerikai psycho jelentette, melyből az ezredfordulón mára kultikusnak számító filmadaptáció is készült. Egy elbeszéléskötetet (Az informátorok), valamint két további regényt (Glamoráma; Holdpark) követően 2010-ben jelent meg ez idáig utolsó regénye, a Nullánál is kevesebb történetét folytató, az életmű addigi szakaszát mintegy szimbolikusan lezáró Királyi hálószobák. 2019-es White (Fehér) című kötete életrajzi visszatekintések, valamint az amerikai társadalom-politika-kultúra mentálhigiénés állapotairól szóló értekezések gyűjteménye.

(1466-1536) szerzetes, filozófus, humanista tudós, nézetei a reformáció egyik előfutárává tették.

Hírhedt kolumbiai drogbáró, aki hatalmának csúcsán a világ kokainkereskedelmének 80%-át tartotta kézben. 1989-ben a Forbes magazin szerint a világ 7. leggazdagabb embere volt. Úgy is ismert, mint a „kokainkirály“ („The King of Cocaine”).

Magyar esszéíró, prózaíró, újságíró.

Felhőhegyi Balázs több mint 17 éve ír meséket, novellákat, regényeket. Történeteinek világát átszövi a hősök bátorsága, az igazság forrásának keresése és mindazon próbák, melyek az örök értékek felkutatására ösztönöznek. Alakjai varázslatos módon kapcsolódnak össze az ember időtlen belső világával, így kortól függetlenül megérintik az olvasó lelkét

1978-ban született Budapesten. 2002 óta dolgozik újságíróként, a bulvártól a néhai FHM-en át a közéleti lapokig megjárt egy halom szerkesztőséget. Társfordítóként jegyzi többek közt Ozzy Obsourne és Keith Richards életrajzát, Havas Henrikkel pedig riportkönyvet írt egy ex-heroinista lányról.

Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio) olasz származású argentin teológus-pap, aki a bíborosi testület 2013. március 13-i döntése alapján lett a katolikus egyház legfőbb vezetője.
Buenos Airesben vegyésztechnikusi diplomát szerzett, majd 22 éves korában a papi hivatást választotta. 1958-ban lett a jezsuita rend novíciusa, 1969-ben pappá szentelték. 1998-tól Buenos Aires érseke, 2001-től bíboros.
Ferenc az első jezsuita pápa, és egyben az első pápa az amerikai kontinensről. A Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta.

Lawrence Ferlinghetti a New York állambeli Yonkersben született 1919-ben. Számos verseskötet, prózai mű és dráma szerzője, amellett kiváló festőművész, aktivista és a híres City Lights Booksellers és Publishers alapítója. Coney Island of the Mind című kötete minden idők egyik legtöbb példányban elkelt verseskötete. Számos kitüntetése közül néhány: a Los Angeles Times Robert Kirsch-díja, a National Book Critics Circle Ivan Sandrof-díja, az ACLU Chief Justice Earl Warren Liberties-díja.

2012-ben neki ítélték a Magyar PEN Club által alapított, első alkalommal kiosztott Janus Pannonius nemzetközi költészeti nagydíjat – miután azonban Ferlinghetti tudomást szerzett arról, hogy a díjat részben a magyar kormány finanszírozza, visszautasította a kitüntetést.

Flea (sz. 1962, Melbourne) zenész és alkalmi színész. Leginkább a Red Hot Chili Peppers társalapítójaként és basszusgitárosaként ismert. 2009-ben a Rolling Stone magazin olvasói minden idők második legjobb basszusgitárosának választották. 2012-ben a zenekar tagjaként beválasztották a Rock and Roll Hall of Fame legendái közé. Társalapítója a The Silverlake Conservatory of Music zeneiskolának.

Jonathan Safran Foer (sz. 1977) amerikai író felsőfokú tanulmányait a Princetoni Egyetemen végezte filozófia szakirányon, jelenleg a New York-i Egyetemen tanít kreatív írást.

2002-es Minden vilángol című első regényéért az akkor mindössze huszonhat éves szerző megkapta a Guardian Elsőkönyves Díjat. Második, mind ez idáig legismertebb regénye, a 2005-ben megjelent Rém hangosan és irtó közel egy burjánzó fantáziájú kisfiú szemszögéből meséli el a szeptember 11-i tragédiát – a számos nyelvre lefordított és több díjat is elnyert könyvből 2011-ben hollywoodi feldolgozás is készült, Tom Hanks és Sandra Bullock szereplésével. Szintén jelentős visszhangra lelt 2009-ben megjelent értekezése, az Állatok a tányéromon, amelyben a szerző az ipari állattenyésztés és a húsevés visszáságaira hívja fel a figyelmet.

1955-ben született, majd 1979-ben találkozott Freddie Mercury-val a Royal Opera House előadásán. Ezt követően az énekes haláláig neki dolgozott, és a mai napig őrzi Mercury emlékezetét. A 2000-es évek elején Csehországba költözött, ahol jelenleg is színházaknak dolgozik. Az Olmützi Színház 2016-ban mutatta be a Freddie életéről szóló, eredeti Queen-dalokat tartalmazó balettelőadását.

Osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

Drámatanár, színműíró.

Gárdonyi nem sorolható egyetlen irodalmi körhöz sem, híján volt a kor haladó irodalmárait jellemző nagyvárosi, polgári háttérnek, a művészete korai szakaszára jellemző, gyermekkora élményeiből fakadó – természetesnek vélhető – népi tematikát és hangvételt pedig nem érezte igazán a magáénak. Ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.”

Szergej Geraszimov 1964-ben született Harkivban, író, költő és fordító. A Harkivi Állami Egyetemen szerzett diplomát elméleti fizikából, később pszichológiával kezdett foglalkozni, számos akadémiai cikket publikált a kognitív működés témakörében. A pszichológián keresztül jutott el a populáris irodalomhoz mint az emberi kíváncsiság speciális tárgyához és jelenségéhez, és kezdett el maga is fantasy és sci-fi történeteket írni.

Műveit korábban olyan jelentős orosz könyvkiadók tették közzé, mint az ASZT és az Ekszmo – nagyszabású, Ukrajna és Oroszország 20. századi történelmére és a marxizmus tévedéseire fókuszáló mágikus realista regényének megjelenését azonban már megakadályozta a feszültté vált politikai helyzet. Több elbeszélése és két regénye is olvasható angol nyelven.

A Harkivi napló a 2022-es orosz katonai invázió első két hónapjának krónikája.

Magyar irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár.

(1883–1931) libanoni születésű amerikai író, maronita keresztény költő és festőművész, akinek költészetét a spiritualitás határozta meg. Legfontosabb alkotása, A próféta a New Age mozgalom egyik jelentős írása lett, többek közt John Lennonra is hatással volt.

Terry Gilliam (1940-) filmrendező, forgatókönyvíró, rajzfilmkészítő, színész és a Monty Python tagja. Többek között olyan kultuszfilmek rendezője, mint a Brazil (1985), a Münchausen báró kalandjai (1988), A Halászkirály legendája (1991), a 12 majom (1995) és a Félelem és reszketés Las Vegasban (1998). A 20. század legjobb filmrendezői között tartják számon. Számos díjat nyert, és még többet veszített.

Ian Gittins harmincöt éves zeneszakírói karrierje alatt számos cikket jelentetett meg a Depeche Mode-ról a Melody Makerben, a Time Outban, a Q magazinban és a Guardianben. A The Cure: A Perfect Dream című könyv szerzője, továbbá Nikki Sixx-szel, a Mötley Crüe basszusgitárosával együtt jegyzi a nagy sikerű A heroinnaplók – Egy összetört rocksztár életének egy éve című művet. Jelenleg Londonban él.

Dmitry Glukhovsky (sz. 1979) az új orosz irodalom világszerte népszerű szerzője. Bemutatkozó regénye, a világvége utáni Moszkva földalattijában játszódó Metró 2033 számos országban bestseller lett. Posztapokaliptikus sikerkönyvét később trilógiává bővítette (Metró 2034 és 2035), de írt történelmi kalandregényt (Szürkület), nagyszabású negatív utópiát (Futu.re) és sci-fi elemekkel átszőtt szatirikus elbeszéléskötetet (Orosz népellenes mesék) is.

Tolnay (Klára( szakértő

Daisy Goodwin író és televíziós producer 1961-ben született Londonban. Számos regénye és költészeti antológiája látott már napvilágot.  Magyarul a My Last Duchess (2010) jelent meg az Ártatlan szépség (2012) címen, valamint az angol királynő életével foglalkozó Viktória (2016) 2017-ben. Utóbbiból Goodwin producerelésével 2016-ban brit TV-sorozatot is kezdtek forgatni, mely jelenleg a harmadik évadjánál tart. Goodwin Erzsébet alakjával először gyermekkorában találkozott, majd sok évvel később ellátogatott a bécsi Hofburgba is, és a felfedezés, hogy a császárné Angliában is járt, a jelen könyv megírására ihlette.

Újságíró, író, történetíró.

Peter Handke, osztrák író és műfordító 1966-ban, 24 évesen mint enfant terrible robbant be az irodalmi életbe, amikor a Gruppe 47 egyik princetoni ülésén szokatlan módon hevesen nekiment hosszasan felolvasó, ismert és elismert írókollégáinak: a „leírás impotenciájával” vádolta őket, és az irodalomkusokat sem kímélte. Handke azóta több, mint hetven prózai és drámai művet alkotott, rendezett filmet, és olyan szerzőket fordított németre, mint Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Shaekespeare, René Char, Marguerite Duras vagy Jean Genet.

2019-ben a Svéd Akadémia Handkének ítélte az irodalmi Nobel-díjat „egy kimagasló életműért, mely nyelvi ötletgazdagsággal emberi tapasztalatok peremterületeinek és specifitásának mélységeit tárja fel ”.

Széchenyi-díjas magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész.

Sophie Hannah kilenc pszichológia krimi szerzője. Évekig a cambridge-i és oxfordi egyetemen tanított. Költőnek indult, verseit a középiskolákban is tanítják, a T. S. Eliot díjra is jelölték. Férjével és két gyermekével Cambridge-ben él. Eddig három Poirot-történetet írt Agatha Christie életművét folytatva.

(1883-1923) cseh író, humorista. Legismertebb műve a Švejk, a derék katona.

(1804–1864) amerikai regényíró és novellista, tősgyökeres puritán család leszármazottja, egyik őse a salemi boszorkányper egyik bírája volt. Vámtisztviselőként dolgozott, ám már első regénye, A skarlát betű meghozta számára a népszerűséget és az anyagi jómódot.

Amerikai gitáros, énekes, zeneszerző. Mind a mai napig valóságos kulturális ikonnak számít. Rajongók és kritikusok egyaránt elismerik kivételes tehetségét, sokak szerint Jimi Hendrix a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros

Hermann Karl Hesse, írói álneve: Emil Sinclair (Németország, Calw, 1877. július 2. – Svájc, Montagnola, 1962. augusztus 9.) német-svájci író, költő és festő. Első prózai alkotásait romantikus elvágyódás és a magányosság érzése jellemzi (Camenzind Péter); egyes írásainak tárgyát a Távol-Keleten (Ceylon,Indonézia) töltött idő emlékei, illetve eseményei képezik (Sziddharta). Későbbi műveiben leleplezően ábrázolja a német kisvárosi polgárság életét, bírálja azt a kort, amelyben él. A nemzetiszocializmus éveiben a náciellenes mozgalomhoz csatlakozott; írásai a békevágy jegyében születtek. Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje volt. 60 év alatt összesen 3 365 könyvkritikát írt, mely öt kötetben áll az irodalomkutatók és olvasók rendelkezésére. 1946-ban „életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért” irodalmi Nobel-díjat kapott. wikipedia

Tanár, karnagy.

Patricia Highsmith (1921–1995) amerikai írónő a pszichológiai thriller műfajának óriási hatású klasszikusa. Már az első, Két idegen a vonaton című regényével ismertté vált a nagyközönség számára, miután Alfred Hitchcock filmvászonra vitte a történetet. A Mr. Ripleyről szóló könyveiben (A tehetséges Mr. Ripley, Ripley a mélyben, Ripley és a maffiózók stb.) a szerző izgalmas – és erkölcsileg felkavaró – játékot játszik az olvasóval: intelligens sorozatgyilkosát olyan mély beleérzéssel ábrázolja, hogy megkedveljük, sőt szinte szurkolunk neki, hogy megússza a bűntényt. A Mélyvíz – Patricia Highsmith legsikeresebb könyve, melyből több filmadaptáció is készült – bravúrosan, minden apró részletével tárja elénk egy pszichopata gyilkos legbensőbb énjét.

A német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt. Az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel.

Az MTABölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet kutatója. Kutatási területei: samanizmus hagyományos és modern formái, etnoszemiotika, mitológiakutatás, népi gyógyászat.

Nick Hornby minden idők legjobb focikönyvének szerzője, az Arsenal szurkolója, számos sok millió példányban eladott világsiker fűződik a nevéhez (Pop, csajok, satöbbi; Egy fiúról; Hosszú út lefelé stb.), valósággal falja a könyveket, és olvasmányairól szellemes esszéket ír (Vájtfülűek brancsa címmel magyarul is megjelent egy ilyen kötete), imádja a popzenét (erről is írt egy könyvet 31 dal címmel), és több világsikerű film forgatókönyvírója (Egy lányról, Vadon, Brooklyn).

Nick Hornby nem egyszerűen az egyik legnépszerűbb angol író, hanem állandó viszonyítási pont is. Hozzá hasonlítanak mindenkit, aki lazán, könnyedén próbál írni a csajozásról, a párkapcsolatokról, a férfilélek rejtelmeiről. „Nick Hornby”-s humora van, olvashatjuk rengeteg kritikában.

Jü Hua 1960-ban született Hangcsouban, a kínai Csöcsiang tartomány székhelyén. Mao Ce-tung kulturális forradalma idején volt gyermek, sok elbeszélésében és regényében dolgozza fel ennek az időszaknak az abszurditását és kegyetlenségét. 1993-ban jelent meg első regénye Élni… címen, amely ma már a kínai irodalom világszerte kiadott és olvasott klasszikusának számít. A belőle készült film több díjat is elnyert az 1994-es cannes-i filmfesztiválon.

Jü Hua az egyik legismertebb és legelismertebb ma élő kínai író, 2002-ben James Joyce-díjat kapott.

A szerző fotóját Du Bin készítette.

(1802–1885) francia költő, író, drámaíró, a francia romantika legnagyobb hatású alakja. Nemcsak korának egyik legjelentősebb írója volt, de évtizedeken át aktív politikusként is részt vállalt Franciaország társadalmának formálásában.

Hulej Emese újságíró, tizenhat éve a Nők Lapja munkatársa. Főleg riportokat, élettörténeteket ír, gyakran erdélyi témákról. Szentendrén él, egy fia van.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, érdemes és kiváló művész.

Walter Isaacson (sz. 1952) amerikai író, újságíró és történész. Az Aspen Intézet vezetője, a CNN elnöke és a Time magazin szerkesztője. A tudomány és politika történetének olyan meghatározó alakjairól írt nagy sikerű életrajzokat, mint Leonardo da Vinci, Albert Einstein, Benjamin Franklin és Henry Kissinger. 2011-ben jelent meg az Apple elnökéről, Steve Jobsról szóló könyve, melyet 47 nyelvre fordítottak le, és amellyel 2012-ben elnyerte a rangos Gerald Loeb-díjat.

A szerzőtől a Helikon Kiadónál megjelent:

Leonardo da Vinci – A zseni közelről

Christian Jacq (1947) francia egyiptológus, író, több mint húsz történelmi témájú mű szerzője. Érdeklődése már kamaszkorában az ókori Egyiptom mágikus, rejtélyekkel teli világa felé fordult. Tizennyolc éves korára nyolc regény kéziratát készítette el, de az igazi áttörést csak az 1987-ben megjelent Champollion, az egyiptomi hozta el neki. Írásaiban Jacq, az egyiptomi magaskultúra szerelmese, mesterien szövi egymásba a történelem, a misztériumokra épülő, mindent átitató egyiptomi vallás és a sokszor gyarló emberi törekvések szálait. Töretlen népszerűségnek örvendő regényei mára huszonöt országban jelennek meg.

Guzel Jahina Kazanyban született és nőtt fel, az ottani egyetemen szerzett bölcsészdiplomát; jelenleg Moszkvában él. Első regénye, a Szibériába száműzött krími tatárokról szóló Zulejka kinyitja a szemét a 2015-ös esztendő legnagyobb orosz könyvsikere lett: elnyerte a Nagy Könyv- és a Jasznaja Poljana-díjat, és több mint harminc országban jelent meg. A Volga gyermekei hasonlóan nagy sikert aratott, 2018-ban elnyerte a Sznob folyóirat „Made In Russia” díját,  2019-ben Szerbiában Ivo Andrić-díjat kapott, 2020-ban pedig Németországban ő kapta meg a kétévente odaítélt Georg Dehio-díjat.

Jamagucsi Szango kortárs író, a Tokióban bejegyzett Nito-jutsu Seishin-ryu kardvívó iskola alapító nagymestere. Történelmi regényeiben, harcművészeti témájú írásaiban és tanításában a Busidó (’a japán harcosok etikai kódexe’) értékeit közvetíti.

A 18. században élt japán szamuráj, ura halála után zen szerzetesnek állt. Hagakure c. művét tanítványa jegyezte le.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Venyegyikt Jerofejev (1938–1990) számos műve elveszett vagy befejezetlenül maradt hányatott, alkoholista élete során. A Moszkva–Petuskit 1969-ben írta, s miután egy kis példányszámú izraeli kiadás nyomán szűk körben már ismertté vált, csak az 1980-as évek végén jelent meg hazájában. Azóta mind újabb fordításokban jelenik meg, világszerte számos színházi előadás készült belőle, és vaskos tanulmányok elemzik a mű idézet- és utalásrendszerét.

Japán író.

Kadarkai Endre 1985-ben született Révkomáromban. Televízióban, rádióban és YouTube-on is készített interjúsorozatokat. Legismertebb műsorai: Arckép, Nemadomfel, Egyszóval, Világtalálkozó, Szavakon túl.

(1883–1924) prágai német zsidó író. Életében csak néhány novellája jelent meg, és halála előtt megkérte barátját, Max Brodot, hogy semmisítse meg kéziratait. Brod azonban, az irodalomtörténet nagy szerencséjére, nem engedelmeskedett a kérésnek.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Karinthy Gábor (1914–1974) csodagyerekként indult a Nyugat harmadik nemzedékéből, de pályáját derékba törte a skizofrénia, a depresszió – az ördöggörcs.

Szendrő József, utóbb Szilágyi Endre és Benedek István által szerkesztett, sokszorosított lap, a Hangszóró rendszeres munkatársa volt. Versei a Nyugatban és a Szép Szóban jelentek meg. 1937-ben jelent meg első önálló verses kötete Étel és ital címmel. Édesapja halála és az 1944-es nyilas üldözések megviselték amúgy is gyenge idegzetét. 1946-tól két évet még a Fővárosi Könyvtárban dolgozik, deeEgyre gyakrabban jelentkező hallucinációi és kényszerképzetei miatt végül 1952-ben az Intaházai Munkaterápiás Intézetbe kerül barátja, Benedek István gondozása alá. 1973-ban Bánat címmel jelent meg gyűjteményes kötete.

JACK KEROUAC (1922–1969) a beatnemzedék leghíresebb könyvének, az Úton-nak a szerzője; számtalan íróra és zenészre volt hatással; fiatalok százezrei indultak el az úton, követve a példáját – ő azonban nem tartotta magát a beatkultúra királyának; igazából egész élete a tökéletességnek vagy, ha úgy tetszik, a „beatitude”-nak, az íráson keresztül történő „üdvözülésnek” a végtelen keresése.

(1945–2015) angol éneke, zeneszerző, basszusitáros. A Motörhead zenekar alapítója és frontembere, a rock and roll műfaj egyik legelvetemültebb figurája, akinek zenei zsenialitását talán csak az alkohol- és drogfogyasztás terén elért eredményei múlták felül.

(1865–1936) Nobel-díjas író, költő, az angol gyarmatbirodalom lelkes híve. Magyarországon leginkább gyermekeknek szánt műveit ismerik.

MARC-UWE KLING (1982) német író, dalszerző, rádiós műsorvezető, hazájának egyik legismertebb humo­ristája. 2003 óta aktív szereplője a berlini kulturális életnek: a legkülönbözőbb irodalmi, slam-poetry és stand-up-rendezvények rendszeres fellépője. Hatal­mas népszerűségét elsősorban Kenguru-trilógiájá­nak (Kenguru-krónikák, 2009; Kenguru-manifesztó, 2011; Kenguru-nyilatkozat, 2014) köszönheti, mely­ben az önmagát „flegmatikus anarchista”-ként jel­lemző szerző az élet nagy kérdéseit vitatja meg la­kótársával, egy beszélő, „pragmatikus kommunista” kenguruval. Saját bevallása szerint alkotói célkitűzése „olyan, a kapitalizmust kíméletlenül ostorozó köny­veket írni, amikből jó sokat el lehet adni”. 2017-ben megjelent QualityLand című disztópiája 2018-ban elnyerte a Német Science-Fiction Díjat, és jelen ál­lás szerint több mint félmillió eladott példánynál tart.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter. Több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője. Munkásságának fő fókusza az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása. Emellett ismert A vendégmunkás című albumáról is, amelyen egy Tiszaeszlár és Budapest között ingázó vendégmunkást mutat be, akinek életét egy évtizeden át követte. Az 1990-es évektől kezdve elkezdett beállított fényképekkel is foglalkozni. Elsősorban fekete-fehér fotográfiákat készít. Az első Kossuth-díjas fotóművész.

Építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

Jerzy Kosinski (1933–1991) 1957-ben emigrált az Egyesült Államokba Lengyelországból. A festett madár megjelenése után (1965) a legjelentősebb amerikai írók között tartották számon. Még számos kiváló művet írt, miközben pályáját végigkísérték a támadások – az angolul törve beszélő író dúsgazdag celebritássá vált Amerikában, de újra és újra kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy vajon valóban ő írja-e a nyelvileg is egészen bámulatos regényeket. Az igazság sosem derült ki, de bárki volt is Kosinski segítője, ebből az „írói műhelyből” remekművek kerültek ki.

(1885-1936) író, költő, újságíró, műfordító. A Nyugat első nemzedékének tagja.

Munka és szervezetpszichológiai szakpszichológus, Tréner, NLP practicioner, pszichológus, pszichológia szakos tanár

A boldog békeidők utolsó napjaiban láttam napvilágot amikor szüleim Nürnberg utcai otthonának ötödik lakója lettem. Igaz csak rövid ideig, mert Pétfürdőre vittek, ide köt gyerekkorom ezer élménye. Még emlékszem a háború borzalmaira, a felszabadulásnak nevezett félelemmel teli orosz megszállásra és Rákosi pajtásnak 60. születésnapjára nagyszerű levélben tett mindenféle hazafias felajánlásra. Egy csodás nyarat töltöttem Bujon Szabó Imre keresztapámnál, ahol a kitelepítettek mindennapos ellenőrzését volt módomban átélni. A jó hírű budai gimnáziumban a magyar tanárom megvádolt azzal, hogy én miért büszkélkedem székely népköltészet gyűjtőjének Kríza Jánosnak rokonságával, amikor őt Erdélyi Jánosnak hívták.Néprajzi pályaválasztásommal lehetővé vált, hogy azt csináljam, amit szeretek. Tucatnyi könyv, száznál több tanulmány, sok apró írás mellett néha lehetőségem volt tanítani például Pittsburghban, Göttingában kevésbé Budapesten. Életem párja megajándékozott két szép gyermekkel, Annával, Péterrel. Az ő örömük nekem is öröm volt, velük együtt izgultam minden vizsga, feleltetés napján. Vidáman versenyt futottam, tollaslabdáztam és úszni tanítottam őket. Szívesen kirándultunk az országon belül és kívül, élményeket gyűjtve öreg napjainkra. Forrás: http://kriza.hu/Adatbazis/_kriza34.htm

József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

feltehetőleg az i. e. 6. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda. Lao-ce magyarul „öreg gyermeket” vagy „öreg mestert” jelent (a gyermek szó a taoizmusban a tapasztalt mesterek gyermeki egyszerűségét jelenti).

Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette.

Szergej Lebegyev 1981-ben született Moszkvában. Éveken át geológiai expedíciókon dolgozott Oroszországban és Közép-Ázsiában. 2011-ben jelent meg első regénye, a Pregyel zabvenyija (A felejtés határa), amely máris Szolzsenyicin és Salamov művei mellé került az orosz lágerirodalom remekművei sorában. További műveiben is elsősorban a sztálini múlt titkait boncolgatja, de a mai Oroszország gondjait átélő hősök nézőpontjából. Már tizenöt országban jelennek meg a regényei, mindenhol nagy kritikai és jelentős közönségsikerrel.

Stanisław Lem (1921–2006) a huszadik század egyik legsikeresebb, legolvasottabb sci-fi-írója; nemcsak fantaszta, hanem nagy gondolkodó is, aki az elsők között írt tudományos alapossággal és filozófiai mélységgel a mesterséges intelligencia, a génmanipuláció vagy éppen az internet veszélyeiről. Művei több mint negyven nyelven jelentek meg.

1973-ban elnyerte az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt később – az amerikai sci-fi igénytelenségére tett kritikus megjegyzései miatt – visszavonták.

Magyar író, irodalomtörténész, pedagógus. Kovács Ágnes (1919–1990) néprajzkutató férje, Benedek Elek (1859–1929) író, költő, újságíró unokája.

Jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Benedek Elek író dédunokája.

Lipcsey Emőke képverseket, verseket, szövegirodalmi alkotásokat publikál, számítógépes hang-kép-vers művekkel kísérletezett. 1981-1995-ig a párizsi Magyar Műhely avantgarde irodalmi/művészeti folyóirat állandó munkatársai közé tartozott.  Képverseivel önálló és csoportos kiállításokon vett részt Magyarországon, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Államokban. Újabban regényírással foglalkozik. Orgonista, politikai, közéleti és kulturális témájú cikkei a Heti Válaszban, a Magyar Nemzetben és a Nagyításban jelennek/jelentek meg. Hosszú ideig a Duna tv svédországi tudósítója volt. (http://www.lipcseyemoke.com)

Little G Weevil, azaz Szűcs Gábor rhythm and blues gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, producer. Többszörös zenei díjnyertes, a memphisi International Blues Challenge győztese, USA Blues Music Award, Blues Blast Music Award jelölt. Karrierje alatt húsz országban több mint kétezer koncertet adott, lemezeit számos alkalommal a világ legjobb bluesalbumai közé sorolták. Élt Angliában és közel másfél évtizedig az Egyesült Államokban.

(1934) az egyik legnagyobb olasz filmszínésznő, akit nemcsak a hazájában, hanem szerte a világban szeretnek és elismernek. Több mint hatvan évet átölelő színészi pályafutása során közel száz filmben játszott, szinte minden filmes elismerést megkapott.

(1903–1989) osztrák zoológus, ornitológus, az összehasonlító magatartáskutatás és a modern etológia megteremtője. Munkásságának széles körű ismertséget hozott, hogy kutatásait szórakoztató, olvasmányos állattörténetek formájában is megírta.

(1948–2003) brit zenekritikus, szövegíró. Cikkeiben elsősorban a hatvanas és a hetvenes évek könnyűzenéjét vizsgálta – e két évtized legmeghatározóbb zenészeiről szóló esszéit a The People’s Music című antológia foglalja magában. Maga is írt dalokat, és volt lemezproducer is. Sokszínű írásaiban a zenei elemzésekhez hiteles társadalmi korrajz társul.

(1469–1527) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatással bíró gondolkodója, egyben a modern politikai és társadalomfilozófia megalapítója. 

(1946–1995) egyike volt azon francia íróknak, akik a ’70-es és ’80-as években írt bűnügyi regényeikkel megújították a műfajt, és – részben a fordításoknak, részben pedig a filmadaptációknak köszönhetően – nemzetközi hírnévre tettek szert. Manchette azt vallotta, hogy egy jó krimiben nem maga a bűntény a lényeg, hanem az annak kapcsán a regényben megfogalmazódó társadalomkritika.

Matzner Ilona, vagyis Márai Lola, akit Márai Sándor saját naplóiban csak L. betűvel jelölt, hatvankét éven át volt a híresen nehéz természetű író hűséges társa.

A 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakja.

Marcus Aurelius (121–180), a filozófuscsászár a sztoikus irányzat egyik legjelentősebb római képviselője. Görög nyelven írt naplójegyzeteiben az uralkodó, aki gyakorlatilag egész életét háborúskodással töltötte, a lemondásról, a kötelességteljesítésről, szolgálatról, erkölcsiségről fogalmazott meg ma is rendkívül értékes és népszerű gondolatokat.

(1835–1910) eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens, amerikai író, újságíró, humorista és humanista. Munkássága számos amerikai íróra gyakorolt hatást, Kurt Vonnegut is mesterének tekintette.

Allan J. Massie (1938) skót író, újságíró, sportújságíró, könyvkritikus, pályafutása során több mint huszonöt regény szerzője. Legsikeresebb és legnépszerűbb művei közé tartoznak a római császárok és hadvezérek – Julius Caesar, Marcus Antonius, Augustus, Tiberius, Caligula és Nero – életét és a Római Birodalom politikáját naplószerűen bemutató, személyes hangvételű írásai.

Gore Vidal a történelmi regények mesterének nevezte Massie-t.

MÁTYÁS GYŐZŐ (1954–2021) író, szerkesztő, filmesztéta, egyetemi oktató volt. 1992-ben Bilincstörők című elbeszéléskötetével jelentkezett szépíróként, majd élete utolsó két évében ismét rendszeresen publikált novellákat, valamint egy egyfelvonásos drámát.

Robert Merle (1908–2004) előbb filozófia, majd angol szakot végzett a Sorbonne-on. A II. világháború kitörése után összekötőként szolgált az angol expedíciós hadtestben, s Dunquerke-nél hadifogságba esett. Szabadulása után kezdte írni háborús tapasztalatait felidéző első regényét, a Két nap az életet, amellyel 1949-ben elnyerte a Goncourt-díjat. A háború a későbbiekben is Merle életművének legfőbb témája marad: Malevil című regénye az atomháborút túlélő embercsoportokról, az Állati elmék az idomított delfinek hadra fogásáról szól, legnagyobb írói vállalkozása, a tizenhárom kötetes Francia história sorozat pedig a XVI–XVII. századi francia vallásháborúk korának nagyszabású tablója.

Robert Merle világszerte az egyik legolvasottabb francia író, aki Magyarországon is immár fél évszázada töretlen népszerűségnek örvend.

MÉSZÁROS JÁNOS: író, szövegíró, marketinges és management tanácsadó.

Eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.

(1879-1942) író, újságíró, lapszerkesztő. A magyar realista próza egyik kiemelkedő alakja.

VLADIMIR NABOKOV Szentpéterváron született 1899-ben. Kényszerű emigrálása után Cambridge-ben szerzett diplomát, majd Németországban élt, ahol elkezdődött ragyogó írói pályafutása. 1940-ben feleségével az Egyesült Államokba költözött, ahol orosz és világirodalmat tanított különböző egyetemeken. 1961-től – miután a Lolita meghozta számára a világhírt – a svájci Montreaux-ben élt egy szállodában, és itt hunyt el 1977-ben.

Élete első felében oroszul, a másodikban angolul írt – mindkét nyelven remekműveket alkotva.

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

(1769–1821) A korzikai kisnemesi család sarjaként született Napóleon felemelkedését a győzedelmesen megvívott csaták mellett a francia forradalom biztosította, nem véletlenül tekintette önmagát a forradalom fiának, császárként pedig a forradalom örökösének. Tábornokként és uralkodóként egyaránt a polgári jogegyenlőségen alapuló jövőt tartotta eszménynek: polgári törvénykönyve, amely a korabeli Európa legmodernebb jogi kódexe volt, óriási hatást gyakorolt az egész európai jogrendre és a későbbi jogalkotásra.

Költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

NÉMETH LEVENTE: művészeti vezető, képregény-rajzoló, a projekt ötletgazdája. Levente a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett mint tervezőgrafikus művész. Munkáival több díjat is nyert, közöttük a Magyar Art Directorok Clubjának, az Ezüstgerely pályázatnak egy-egy díját vagy a számára legértékesebb Aranyrajszög díjat.

Német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző

Joseph O’Connor a mai ír irodalom élő klasszikusa. Eddig kilenc regénye jelent meg, de írt színdarabokat és elbeszéléseket is, és hazájában különösen népszerűek a férfilélekről szóló mulatságos karcolatai. Az 1840-es évek írországi éhínségéről szóló, A Tenger Csillaga című regénye (2002) nemzetközi bestseller lett – minden idők egyik legnagyobb sikerű ír regénye

JEROEN OLYSLAEGERS (sz. 1967) belga dráma-, regény- és újságíró, a kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Színműírói munkásságáért 2014-ben megkapta az Edmond Hustinx Díjat. 2016-ban megjelent, Védőr című regénye számos rangos elismerésben részesült, többek között az Ultima Díjat (2016), valamint a legjobb németalföldi szépirodalmi műnek járó Fintro Literature Prize zsűri- és közönségdíját (2017) is elnyerte. Magyar nyelven jelen regénye olvasható először.

Magyar származású svájci történész, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Angol író, kritikus, újságíró. Eredeti neve Eric Arthur Blair. Apja indiai gyarmati tisztviselő volt. Orwell Angliában nevelkedett, elemi iskoláit itt végezte. Miután nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol 1922-től a burmai gyarmati rendőrségnél helyettes felügyelőként dolgozott. 1927-ben azonban az angol gyarmati politikától megundorodva kilépett a rendőrségtől. Miután visszatért Angliába, elhatározta, hogy megismeri az alsóbb társadalmi osztályok életét. Mindenféle munkát vállalt Londonban és Párizsban. 1929-től tanításból és újságírásból próbált megélni. Ekkor határozta el végleg, hogy író lesz. Írói vezetéknevének 1933-ban egy otthonukhoz közeli folyó nevét választotta, és ettől kezdve George Orwell néven publikálta műveit. A szegénységről való személyes tapasztalatai ihlették 1933-ban megjelent első kötetét, a Csavargóként Párizsban, Londonban című élménybeszámolóját. 1934-ben jelent meg első regénye, a brit gyarmatosítás rendszerét élesen bíráló Tragédia Burmában. 1936-ban egy baloldali kiadó, a Left Book Club felkérte, hogy készítsen riportot az észak-angliai elbocsátott bányászok nyomorúságos helyzetéről. Ennek eredményét, A wigani móló című riportkötetét a modern újságírás egyik alapműjének tartják.

1943-44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot. A szövetséges Szovjetuniót bíráló mű azonban a háború alatt nem, csak 1945-ben  jelenhetett meg. Ez hozta meg számára az igazi hírnevet. 1949-ben adták ki világhírű negatív utópiáját, az 1984-et, mely egy jövőbeli totális diktatúra világában játszódik. Orwell néhány hónappal a regény megjelenése után, 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban.

OZZY OSBOURNE profi zenei karrierjét a heavy metal szülőatyjának tartott Black Sabbath alapító tagjaként kezdte, melyben – kis megszakítással – 1969-tól 1979-ig énekelt. Egyre súlyosbodó drog- és alkoholfüggősége miatt kitették a zenekarból, így szólókarrierbe fogott, ami nagyobb sikert hozott neki Black Sabbathban töltött éveinél. A neve alatt megjelent lemezeiből 8 lett platinalemez az Egyesült Államokban, pályafutásához több mint 100 millió eladott hanghordozó kötődik. A közvélemény szemében „a denevér fejét leharapó, sátánista őrült” a 21. század elején, az MTV-n futó The Osbournes családi valóságshownak köszönhetően liberális családapává szelídült. 2011-ben ismét visszatért a Black Sabbathba, hogy később közösen kiadják az együttes utolsó lemezét. Az ötgyermekes Ozzy Osbourne feleségével és menedzserével, Sharonnal Kaliforniában és Buckinghamshire-ben él.

Raymond Queneau alapította művészcsoport.

Amerikai szatírikus regényíró és újságíró. Felmenői Ukrajnából származnak. Díjnyertes Harcosok klubja című regénye alapozta meg hírnevét szerte a világon, mely valójában a mű filmváltozatának sikere után vált híressé.

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952–) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. 2017-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége és nagydíjasa volt. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta.

a volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lánya, Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja.

Milorad Pavić (1929–2009) szerb író, költő, irodalomtörténész. Nemzetközi hírű költő volt már, amikor 1984-ben megjelent első regénye, a Kazár szótár, amelyet aztán egy kritikus nyomán világszerte úgy emlegettek, mint „a XXI. század első regényét”.

Viktor Pelevin (sz. 1962) a mai orosz irodalom kultikus, világszerte népszerű szerzője. Nevezték már a „gogoli hagyományok továbbírójának”, a „posztmodern orosz irodalom fenegyerekének” és a „cyberkor pszichedelikus Nabokovjának” is, míg ő maga „turbórealistaként” határozta meg prózáját. Sztahanovi tempóban bővülő, jelen állás szerint tucatnyinál is több regényből és megannyi elbeszélésből összeálló életműve javarészt magyarul is olvasható. Az iPhuck10 a legújabb kötete.

(1977) történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos segédmunkatársa

A Csion Slam Team tagja

EMMANUELLE PIROTTE (1968 –), a francia anyanyelvű belga írónő művészettörténet szakon végzett a Brüsszeli Szabadegyetemen, majd történeti tanulmányokat folytatott, és doktori értekezése megírása után néhány évig kutató történészként dolgozott. Miután élettársának, a filmrendező, forgatókönyvíró és producer Sylvestre Sbille-nek köszönhetően néhány önállóan vagy a párjával közösen írt forgatókönyvéből film, illetve rövidfilm készült, Emmanuelle Pirotte – történészi munkáját felfüggesztve – az írásnak szentelte magát. Eredetileg a Ma még élünk is kettejük által közösen jegyzett forgatókönyvnek készült, ám mivel a mű filmre vitele egyre késett, az írónő regénnyé dolgozta át a szcenáriót.

(kb. 46 – kb. 125) görög történelemíró, fő műve a Párhuzamos életrajzok, mely 27 kötetben a mitológiai időktől saját koráig mutatja be a görög és latin közszereplők életét.

„Nemcsak az irodalomra hatott, hanem az életre is. Az utókor tőle tanulta a hőshöz méltó nagy gesztusokat, a francia forradalom emberei őt tanulmányozták, mielőtt kiléptek a szószékre vagy a guillotine alá.”Szerb Antal
(kb. 46 – kb. 125) görög történelemíró, fő műve a Párhuzamos életrajzok, mely 27 kötetben a mitológiai időktől saját koráig mutatja be a görög és latin közszereplők életét.

„Nemcsak az irodalomra hatott, hanem az életre is. Az utókor tőle tanulta a hőshöz méltó nagy gesztusokat, a francia forradalom emberei őt tanulmányozták, mielőtt kiléptek a szószékre vagy a guillotine alá.”Szerb Antal

(1809–1849) a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé.

(sz. 1954) a legtekintélyesebb orosz irodalmi hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta főszer­kesztője, író, forgatókönyvíró, s nem mellékesen az orosz–magyar kapcsolatokért felelős társaság elnöke.

MATTHEW POLLY az Amerikai Saolin bestseller írója, újságíró a Princeton Egyetemen végzett, később két évet töltött Henanban, hogy Saolin-kungfut tanuljon – jelenleg a Yale Egyetem munkatársa.

Bruce Lee életrajzának megírása során több mint száz interjút készített Lee családtagjaival, barátaival, munkatársaival és azzal a hölggyel is, akinek az ágyában Lee meghalt. Széleskörű kutatómunkájának eredménye ez a lebilincselő és hiteles életrajz, melyhez fogható eddig még nem született a Kis Sárkányról. 

Pszichológus

Helen Rappaport brit történész két nagy témája az orosz Romanov-család és a brit Viktória királynő. Minden könyve elmélyült kutatómunka eredménye, ugyanakkor az írónő személyes, gyakran szenvedélyes érzéseit is feltáró, regényes beszámoló jelentős történelmi alakokról (vagy épp a történelem áldozatairól), akiknek ő a lelkét is szeretné megismerni. Magyarul korábban a Romanov nagyhercegnők életét végigkísérő könyve jelent meg A négy nővér címmel.

Richard Bach amerikai író, az amerikai légierő repülőtisztje, később sétarepülő-pilóta. Egész élete a repülés körül forgott, regényeinek legfőbb ihletője a szabadon szárnyalás gondolata és életérzése. Több mint egy tucat könyve közül a legsikeresebb a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Jonathan Livingston, a sirály, mely egy csapásra híressé és gazdaggá tette.

 Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 

Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Külön foglalkozott Bethlen István életével és politikájával. Kutatásai a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikájának kérdéseire is kiterjednek. Nagy jelentőségű munkája a 20. századi magyar történelmet taglaló monográfiája, amely több kiadást is megélt. 2017-ben jelent meg a teljes magyar történelmet feldolgozó könyve, a Magyarország története.

Philip Roth 1997-ben az Amerikai pasztorál című regényével elnyerte a Pulitzer-díjat. 1998-ban a Fehér Házban átvehette a National Medal of Arts nevű, legmagasabb állami művészeti díjat, 2002-ben pedig az Amerikai Irodalmi és Művészeti Akadémia Aranymedálját, amelyet korábban többek között John Dos Passosnak, William Faulknernek és Saul Bellow-nak ítéltek oda. Kétszer nyerte el az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat és Egyesült Államok Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját, háromszor a PEN/Faulkner Awardot. 2005-ben az Összeesküvés Amerika ellen című könyvével elnyerte az Amerikai Történész Szövetség díját a „2003-2004-es év kiemelkedő amerikai témájú történelmi regényéért”, valamint W. H. Smith Awardot, amivel az egyetlen szerző lett a díj 46 éves történetében, aki kétszer is megkapta az elismerést.

2005-ben Philip Roth lett a harmadik élő amerikai író, akinek művei a Library of America gyűjteményes, irányadó kiadásában megjelentek. 2011-ben a Fehér Házban megkapta a National Humanities Medalt, valamint ugyanabban az évben a negyedik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker Díjat. 2012-ben Spanyolország legrangosabb irodalmi elismerését, Asztúria Hercege Díjat, 2013-ban pedig legmagasabb francia állami kitüntetést, a Francia Köztáraság Becsületrendjét vehette át.

(1962) író, újságíró, dokumentumfilmes.

Arundhati Roy 1961-ben született a Meghálaja állambeli Silangban. Szülei válása után anyjával és fivérével Kérala államba költözött. Az egyetemet Újdelhiben végezte, építészmérnöknek tanult.
Az egyetem után forgatókönyveket írt, és politikai aktivistaként tevékenykedett: számos könyvet publikált, melyekben vehemensen kiállt a globalizációval, a fegyverkezéssel, a nyakló nélküli iparosítással szemben.
Az Apró Dolgok Istene című regényével 1997-ben elnyerte a Man Booker-díjat.
Várva várt második regénye, A Felhőtlen Boldogság Hivatala húsz évvel később, 2017-ben jelent meg.

Szerhij Rudenko (sz. 1970) népszerű ukrán újságíró és publicista. Pályafutása során számos ukrán és nyugati médiaorgánumnak dolgozott (Radio Liberty, Liga, Gazeta 24, Glavred, TVi, Deutsche Welle). 2008-ban létrehozta és azóta is vezeti a Bukvojed nevű, könyvekkel foglalkozó honlapot, 2015 óta az Espresso nevű portál főszerkesztője.

Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult. 1981-ben Az éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Olyannyira, hogy azonnal meg is kapta érte a Booker-díjat, sőt huszonöt esztendővel később, amikor az összes addigi nyertest versenyeztették, még az úgynevezett Bookerek Bookerét is.

A sátáni versek 1989-es megjelenése után Homejni iráni ájatulláh kimondta rá a halálos ítéletet, a fatvát, ami után a szerző egy évtizeden át védőőrizetben élt.

2000 óta Rushdie New Yorkban él, s ma már indiai-angol-amerikai írónak nevezhetjük – vagy egyszerűen a világirodalom egyik legnagyszerűbb mesélőjének.

(1900–1944) francia író, esszéista és pilóta, aki a második világháborúban vesztette életét. Legismertebb műve az eddig több mint 200 nyelven megjelent, a világ legolvasottabb 50 könyve közé tartozó meseregény, A kis herceg.

(1919–2010) amerikai prózaíró. Visszavonult életet élt, 1965-től kezdve egyáltalán nem publikált, pedig már eső műve, a kultkönyvvé vált Zabhegyező meghozta számára a világhírt.

Roberto Saviano (Nápoly, 1979) 2006-ban lett világszerte ismert, köszönhetően minden idők egyik legbátrabb könyvének, a Gomorrának, amely aztán több mint negyven nyelven jelent meg. A Nápoly környéki maffia, a Camorra tevékenységét dokumentarista pontossággal és egyben haragvó szenvedéllyel leíró könyvből készült film 2008-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját. A könyvből aztán sorozat is készült, melyet Magyarországon az HBO vetít. A Camorra klánjai részéről több halálos fenyegetés érte az írót, aki 2006 óta állandó rendőrségi védelem alatt áll, ennek ellenére tovább írja könyveit az olasz maffiáról.

Római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi. Édesapjától megkülönböztetendő, ifjabb Senecának (Seneca Minor) is nevezik.

Meir Shalev 1948-ban született Nahalalban, Izrael első mosavjában, az ismert költő, Itzhak Shalev fiaként. Katonai szolgálata során részt vett a hatnapos háború harcaiban. Felsőfokú tanulmányait a jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte, ahol pszichológiát tanult, ezt követően újságíróként, valamint különböző rádió- és televízióműsorok házigazdájaként vált ismertté hazájában.

Íróként 1982-ben debütált egy gyermekeknek szóló kötettel; a későbbiekben is rendszeresen publikált gyermekkönyveket, számos esszé, tényirodalmi írás (köztük két, bibliai szövegekhez kapcsolódó szaktudományos munka) és regény mellett. Ma ő Izrael egyik legünnepeltebb regényírója, kinek könyveit több mint húsz nyelvre fordították le, művei az eladási listák élére került Izraelben, Hollandiában és Németországban is.

Simon Márton (1984) költő, műfordító, Budapesten él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Dalok a magasföldszintről (3. kiadás, 2016), Polaroidok (versek, 2. kiadás, 2016); Rókák esküvője (versek, 2018). A szerző fotóját készítette: Nagy Botond.

Saul Hudson, művésznevén Slash a Guns N’ Roses alapító tagja, 1985 és 1996 között, majd 2016-tól szólógitárosa, a Time magazin szerint Jimi Hendrix után minden idők második legjobb gitárosa. 1993-ban létrehozta saját bandáját, a Slash’s Snakepitet, amely 2001-ben feloszlott. Közvetlenül ezután két volt Guns N’ Roses-taggal megalapította a Velvet Revolvert, ám a csapat két sikeres lemez után, 2008-ban felfüggesztette a működését. Slash 2010-ben szólópályára lépett, és számos vendégzenésszel megjelentette debütáló albumát. 2012-ben együttesének állandó tagja lett Myles Kennedy énekes, akivel Slash featuring Myles Kennedy and the Conspirators név alatt a mai napig együtt dolgozik.

Az angol apától és jamaicai anyától 1975-ben Londonban született Zadie Smith, a kortárs brit irodalom egyik legsikeresebb, legolvasottabb (több mint 40 nyelven megjelenő) szerzője 25 éves volt első regénye, a Fehér fogak megjelenésekor. A könyv számtalan díjat nyert, s 2002-ben négyrészes tévésorozat is készült belőle. Miután befejezte tanulmányait a cambridge-i King’s College-ban, az írónő a Columbia Egyetemen, majd a New York-i Egyetemen kapott tanári állást. Zadie Smith férjével és két gyermekével jelenleg részben New York Cityben, részben Londonban él.

Brit énekes és dalszövegíró. 2016. júniusában az angol királynő születésnapja alkalmából lovagi címet (OBE) kapott

Stumpf András (1980, Budapest) Minőségi Újságírásért és Junior Prima díjas újságíró, publicista, a Mandiner.hu főmunkatársa. 2004-től több mint tíz éven keresztül a Heti Válasz-nál dolgozott, főleg címlapos interjúi és publicisztikái tették ismertté az olvasóközönség számára. Televíziós vitaműsorok gyakori szereplője, zenei érdeklődéséből fakadóan az MTV Dob+Basszus című műsorának is állandó szakértője volt.

Magyar turkológus, történész, népzenész, a magyar őstörténet kutatója. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.

Magyar újságíró, televíziós műsorvezető.

József Attila-díjas (2003) magyar író. 1991-től jelennek meg művei.

Író, tanár.

József Attila-díjas magyar író.

Székely Éva, akit az ötvenes években „Pillangókisasszonyként” ismert a világ, az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban. Edzőként nagy sikereket ért el lányával, Gyarmati Andreával is, aki az 1972-es müncheni olimpián ezüst- és bronzérmet szerzett. 1981-ben, amikor először jelent meg önéletrajzi könyve, a Sírni csak a győztesnek szabad!, kiderült, hogy írónak is kiváló.

Székely Éva a Nemzet Sportolója; Floridában pedig beiktatták „az úszósport halhatatlanjai” közé.

(1901–1945) író, műfordító, irodalomtörténész. Regényei mellett irodalomtörténetei is rendkívül népszerűek a mai napig. Bár keresztény neveltetést kapott, nem tagadta zsidó származását, ezért 1941-től fokozatosan ellehetetlenítették, majd munkaszolgálatra rendelték. 1945. január 27-én a balfi munkatáborban az őrök agyonverték.

Egyetemi tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte 2004 és 2010 között.

Írásait, illetve fotóit többek között a 2000, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Kortárs, a Mozgó világ, a Múlt-Kor, a Látó, a Parnasszus, a PHOO, a Tiszatáj, az Újnautilus és a Vigilia közölte. 2005 óta publikál. 2010-ben jelent meg Aktív kórterem című kötete, 2011-ben Állapotok – negyvenöt töredék című könyve. Első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet, mellyel 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Első regénye, a Simon Péter 2018-ban jelent meg. Kilencszer szerepelt a Magvető Könyvkiadó által évente megjelentetett Szép versek című antológiában. Két drámája a Pécsi Országos Színházi Találkozó keretein belül megjelenő Nyílt Fórum füzetekben is szerepelt (2010, 2011), illetve Lassan, visszatartva című drámáját felolvasószínházi formában a Nemzeti Színház mutatta be 2014-ben. 2008-tól rendszeresen közöl kritikákat kortárs szerzők műveiről, illetve komolyzenei koncertekről. Könyveiről számos kritika és méltatás jelent meg folyóiratokban (Élet és Irodalom, Alföld, Kortárs, Tiszatáj stb.). Műveit angol, horvát és német nyelvre fordították. Fotóriporterként is dolgozik, munkáját több díjjal is elismerték. A Budapest Katalógus szerkesztője, valamint számos portré- és dokumentarista sorozat készítője.

(kb. i. e. 544 – i. e. 496) hadvezér. Máig nagy hatású hadtudományi kézikönyve  A háború művészete a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik.

nincs

Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Hunter S. Thompson Kentuckyban született 1937-ben és 2005-ben halt meg Coloradóban. Életéről sokat elmond, hogy öngyilkosságát követően hamvait egy ágyúból lőtték ki tűzijáték kíséretében, de természetesen – tényleg regénybe illő – élettörténetét leginkább a művein keresztül ismerhetjük meg. Thompson újságíróként kezdte pályáját, és munkája közben alakította ki saját stílusát: a gonzo újságírást. Legismertebb és legnagyobb hatású cikkeit a Rolling Stone-nak írta és némi áttéttel a magazin felkérésére született meg 1971-ben az a mű, amely már a szerző életében kultikussá vált: a Félelem és reszketés Las Vegasban.

IVAN TURGENYEV (1818–1883) a XIX. században Puskin mellett a legnépszerűbb orosz író volt Magyarországon – hatott Krúdyra és még jó pár kisebb jelentőségű alkotóra, a „Turgenyev-iskola” képviselőire. Nem véletlen a magyarországi (és nyugati) népszerűsége: talán ő volt a legnyugatosabb szemléletű orosz író, Flaubert és Maupassant is nagyra értékelte munkásságát. Egész sor remekművet alkotott különböző műfajokban, de mind közül kiemelkedik – legalábbis ismertségben – az 1862-ben megjelent Apák és fiúk, ez a megfejthetetlen, sejtelmes regény, amely olyan politikai vitákat szított, hogy a szerző a támadások elől külföldre távozott, és ott élte le élete utolsó húsz esztendejét.

Dél-Afrika nyugalmazott érseke az igazságért és a faji egyenlőségért vívott harc vezetője volt Dél-Afrikában. 1984-ben Nobel-békedíjat kapott. 1994-ben Tutut jelölték a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottsága elnökének, amely minőségében új utat mutatott azoknak az országoknak, akik tovább akarnak lépni egy polgárháború és egy elnyomó rendszer okozta traumákon. Tutu érsek államférfi, a világ élő lelkiismerete és a remény szimbóluma. Élete során sosem feledkezett meg a világ minden részén szükséget szenvedőkről, és mindenhol az egymás iránti szeretetet és együttérzést hirdette.

1966-ban született Tulában. A Moszkvai Állami Egyetem újságíró szakán végzett, letöltötte kötelező katonai szolgálatát, majd riporterként és szerkesztőként dolgozott több orosz újság kulturális rovatánál. A Kőhíd, mely az első magyar nyelven megjelenő műve, 2009-ben elnyerte hazájában a legkomolyabb irodalmi díjat, a Big Book Award-ot.

Minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnoka, címét már húszéves korában megszerezte, amikor ellenfelét, a bokszlegenda Muhammad Ali utolsó legyőzőjét már a második menetben kiütötte. A meccs előtt Ali „Üsd ki a kedvemért!” szavakkal biztatta Mike-ot. Félelmetesen agresszív, kegyetlen stílusával üstökösként robbant be a profi boksz világába, karrierje alatt 56 meccséből 50-et megnyert, ebből 44-et kiütéssel. 2011-ben bekerült az Ökölvívó-hírességek Csarnokába. Visszavonulása után kamera elé állt, és kisebb szerepet vállalt a Másnaposok I. és II. részében. A filmes világhoz való vonzódása miatt Tyrannic Productions névvel céget alapított, de létrehozta saját ruházati vállalkozását, a Mike Tyson Collectiont is. Kiváló előadóként egyszemélyes show-jával a Broadway ünnepelt vendége. Jelenleg feleségével és gyermekeivel Las Vegasban él.

Urbánszki László egyedi hangulatú írásait, történelmi regényeit 2010-től publikálja. Eddig megjelent kötetei az Odakint, a pusztában, Nemtelen nemesek, Vérszagra gyűl, Fegyver csörög, A lándzsa nemesei, A dalmát háború, Az Arany Horda árnyékában, A Nyugat ura.

„Születtem 54-ben, voltam dunai hajós és batikoló. Vagyok faműves, és írok. Mindig a művészvilág peremén. Se kint, se bent. Viszont innen, félig-kintről, majdnem-bentről jól látom a fonák részeket is. Az emberről akarok írni, úgy ahogy van. Nem ragozni, hazudozni nagy tettekről, célokról, hanem megkeresni az apró valóságok szépségét és mocskát. Ha ez utóbbit ki tudom rángatni a fényre, kevésbé lesz büdös.”

Jana Vagner (sz. 1973) fiatal korától kezdve a posztapokaliptikus irodalom bűvkörében élt. 2008-ban elkezdett egy blogot egy képzelt világjárványról, amelyet nagyon gyorsan rengetegen követtek. Vírussztorija virális lett, s aztán megszületett belőle a regény (Vongozero címmel), majd a filmsorozat – s ma már Jana Vagner az orosz posztapokaliptikus irodalom nemzetközileg is jegyzett sztárja.

Eredetileg 2011-ben megjelent regényéből Pavel Kosztomorov rendezett sorozatot, amelyet oroszországi hatalmas sikere után a Netflix is átvett.

Vathy Zsuzsa 1940-ben született Pápán, és a középiskola elvégzése után vegyészmérnöki pályára készült. Egyetemi évei alatt kezdett novellákat írni, személyes élményeit felhasználva inspirációként. Első nyomtatásban megjelent novellája, az Útijelentés az NDK-ba tett utazása nyomán született. Az egyetem befejeztével a százhalombattai olajfinomítóban dolgozott, és olyan újfajta világszemléletet és életvitelt ismert meg a gyári munkások között, mely nagy hatással volt későbbi munkáira. Első novelláskötetének megjelenését követően elhagyta a vegyészmérnöki pályát és az újságírás felé kanyarodott. A csepeli papírgyár üzemi lapjánál dolgozott, ezzel biztosítva írói pályájának anyagi hátterét. A gyárakat járva beszélgetett a munkásokkal, riportokat készített, és ezt a munkamódszert, a valóság kívülálló megfigyelését novelláinak készítésekor azóta is előszeretettel alkalmazza. Történetei születésekor gyakran a riport fordul át fikcióba – ilyen például Márton Erzsébet, a villamoskalauzból lett fiatal forradalmár alakja. Harminchárom évig élt boldog házasságban a 2006-ban elhunyt Lázár Ervinnel, két gyermekük született. Vathy 1992 óta szabadfoglalkozású író, irodalmi munkásságát számos díjjal, többek között József Attila-díjjal és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével is elismerték. Jelenleg Budapesten él és dolgozik, tovább színesítve elbeszélésekkel, kisregényekkel, regényekkel és riportokkal teli életművét, továbbá fontos céljának tartja, hogy boldogult férjének munkái megkapják a nekik járó nemzetközi ismertséget.

(1844-1896) francia szimbolista költő.

(1920–1959) francia író, költő, drámaíró, kritikus és jazztrombitás. A Saint-Germain-des-Prés éjszakai életének hercege, a párizsi jazzélet egyik legfőbb szervezője, később a Fontana lemezkiadó jazzrészlegének vezetője, a Patafizikai Kollégium satrapája, a „szórakoztató metafizika” feltalálója. Imádta Duke Ellingtont, Alfred Jarryt, a sárga színt és a nőket – főleg a szőkéket –, megvetően elutasította az élet(öröm) korlátozásának minden formáját: a vallást, a politikát, a katonásdit, a hierarchiát, a prüdériát, az adófizetést – és általában bármiféle kényszert.

(sz. 1964) 1982-ben szerzett bölcsészdiplomát a kijevi Sevcsenko Egyetemen, majd sokáig, mint középkorkutató, csak tudományos munkákat publikált.

2009-ben jelent meg első regénye, a Szolovjov i Larionov (Szolovjov és Larionov), amelyet a kritika jól fogadott, de a széles olvasóközönség csak 2012-ben ismerte meg a nevét, amikor megjelent Lavr (Laurosz) című regénye, amely aztán világszerte óriási sikert aratott – Vodolazkin számos oroszországi és külföldi díjat nyert el művével, amely egy középkori orosz gyógyító élettörténetét meséli el. A 2019-ben megjelent, immár napjainkban játszódó Brisbane hasonlóan nagy sikert aratott Oroszországban – s több mint harminc országban készül a fordítása.

A fotót készítette Sergey Semkin.

Coach

Amerikai regényíró és esszéista. Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez, ez azonban írói értékén nem változtat. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de ugyanakkor a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, valamint sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout, bokononizmus) vitathatatlanul a legnagyobb hatású 20. századi irodalmi egyéniségek közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége – népszerűségével párosulva – felelőssé tehető a 20. század vége amerikai társadalmában bekövetkezett morális válságért

Vu Cseng-en 1500 körül született Sanjangban, Csiangszu tartományban. Nagyapja és dédnagyapja tanulmányi felügyelő, azaz kishivatalnok volt, apja azonban már nem kapott hivatalt: felesége selyemüzletét vezette. Az ifjú Vu Cseng-en már a falusi iskolában kitűnt éles eszével, ennek ellenére az egyik alsóbb fokú hivatali vizsgát csak negyvennégy évesen tette le. Tíz év várakozás után végre kisebb hivatalhoz jutott. A Nyugati utazást valószínűleg késő öregkorában, 1582 táján bekövetkezett halála előtt írhatta.

(1958) Az írói pályára meglehetősen kacskaringós úton jutott el (dolgozott tévészerelőként, feltűnt Londonban az aranykorát élő punkszíntér aktív alakjai között, sőt a rendőrség nyilvántartásába is bekerült), a sikerre viszont nem kellett sokat várnia, miután tollat fogott: első regénye, az edinburgh-i junkie-król szóló, 1993-as Trainspotting azonnal klasszikussá vált, és egy kultuszfilm alapjául is szolgált. A színdarabokat és forgatókönyveket is jegyző író jelenleg Chicagóban él.

(Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, műfordító, író. Édesapja id. Weöres Sándor huszártiszt, édesanyja Blaskovich Mária, nagyszebeni szerb családból származott. A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd amikor szüleinek el kellett hagynia Pápát, a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919-1923) folytatta. Itt rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az első négy osztályt így végezte el. Az elemi elvégzése után, 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Reálgimnáziumba. Ebben az időben az ismert szombathelyi nyelvész, tanár, költő, néprajztudós Pável Ágoston kosztos diákja volt. Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1929-ben, a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. Átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt. A következő évben már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. Munkássága: 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen …), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. 1929-ben a Napkelet is felfigyelt verseire. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. Április 14-én a Pesti Hírlap cikket közölt Bónyi Aladár tollából. Nyáron felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét, amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe. Télen két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et. Az érettségi után másfél évig apja gazdaságán dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, s beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetemre, először a jogi karra, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül a filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Bekapcsolódott a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába. Itt kötött barátságott Takáts Gyulával és Tatay Sándorral. 1935 nyarán észak-európai utazást tett. 1933 végén merült fel az első folyóiratalapítás ötlete. Az újság címe, Pécs jelképére utalva, Öttorony lett. A folyóirat szerkesztése közben ismerkedett, majd barátkozott össze Fülep Lajos professzorral. Bár levelezésük 1949 után megritkult, a barátság Fülep haláláig tartott. Weöres Sándor második kötete, A kő és az ember 1935-ben jelent meg. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyett kapott. 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. Weöres nemcsak a dunántúli barátokkal, Takáts Gyulával és Csorba Győzővel ápolt szoros kapcsolatot, hanem a Budapesten élő Vas Istvánnal, és Jékely Zoltánnal, valamint a debreceni Kiss Tamással is. Weöres Sándor pályájának korai szakaszát 1937 elején egy hosszú távol-keleti utazás zárta le. Az utazás költségeit a Baumgarten-díjból fedezte. Weöres a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghaiba is. Az utazás után visszatért Pécsre, 1938 végén megjelent harmadik kötete, A teremtés dicsérete. A könyvet a Lovász Pál vezette Janus Pannonius Társaság adta ki. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József felajánlotta, hogy doktoráljon nála filozófiából. A disszertáció témája “A vers születése”. Weöres Sándort 1939-ben avatták doktorrá, munkáját pedig még abban az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat. 1940-ben létrejött egy folyóirat Pécsi Szemle címmel, majd később Sorsunk lett az újság neve. A Várkonyi Nándor szerkesztette folyóirat első száma 1941 áprilisában jelent meg. Ekkor állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. Ehhez a munkához neki azonban sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában szolgálta le. A szerkesztőségen belül azonban 1941-ben (leginkább esztétikai, irodalmi jellegű) ellentétek törtek ki. Weöres és Csorba Győző „hivatalosan” kivált a szerkesztőségből. A második szám összeállításának idején egy időre helyreállt a szerkesztőségen belüli béke. Az összeállításban 1942 nyaráig Weöres Sándor és Csorba Győző is újra részt vett, de a borítóra nem került vissza a nevük. 1942 júliusában Weöres végképp kivált a szerkeztőségből. A Sorsunkból 1942-ben csak nyolc szám látott napvilágot (az utolsó szám 1948 áprilisában jelent meg). A költő 1943 őszén Pécsről Budapestre költözött. A Bolond istók c. műve már Budapesten, az Egyetemi Nyomda kiadásában, 1943-ban jelent meg. 1943-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A Nyugat 1941. augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig az 1931-ben alapított Diáriumban közölte verseit. Weöres ötödik kötete, a Meduza 1944-ben jelent meg. A Diárium, Kenyeres Imre folyóirata, 1944. 2. számában két méltatást is közölt a Meduzáról, az egyiket Vajthó László, a másikat Hamvas Béla tollából. Weöres hatodik kötete, A teljesség felé 1945-ben jelent meg. A háború befejezése Weöres Sándort Csöngén érte, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérvárott dolgozott múzeumi tisztviselőként , s az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. Amikor 1946-ban Várkonyi újraindította a Sorsunkat, tavasszal ünnepi irodalmi hetet rendeztek Pécsett, ahová természetesen Weörest is meghívták. 1946-ban Weöres három verseskötetet is kiadott, A szerelem ábécéjét, az Elysiumot és a Gyümölcskosárt. 1947-ben jelent meg A fogak tornáca és a Testtelen nyáj című kötete, amelyeket – műfordításokon kívül – nyolc évig nem követhetett új könyv. Ebben az évben házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Károlyi Amy költőnővel. Az első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. Itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. Weöres Sándor: Holdbeli csónakos. Keresztes Dóra plakátja a Nemzeti Színház 2003-as bemutatójához Válogatott műfordításai 1958-ban az Európa Könyvkiadónál jelentek meg A lélek idézése címmel. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/C szám alatti régi, erkélyes házban lakott. Weöres új könyve csak 1955-ben jelenhetett meg. Az Ifjúsági Kiadó ekkor adta ki először Hincz Gyula rajzaival a Bóbitát. 1956 végén megjelenhetett A hallgatás tornya című kötete is. 1959-ben Károlyi Amyval két hosszabb utazást is tett: májusban egy kínai körutazást, ősszel pedig egy görögországi utazást. Miután 1964-ben a Szépirodalmi Kiadó visszautasította a Tűzkút kéziratát, a párizsi Magyar Műhely meglepő gyorsasággal kiadta a könyvet, de még ebben az évben a Magvető Kiadó gondozásában Magyarországon is megjelenhetett Tűzkút című kötete. A 60-as évek elején eljutott feleségével Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a költőházaspár másodszor is elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén. 1970-ben Edwin Morgan fordításában jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása, amelyet egy évvel ezelőtt egy másik idegen nyelvű válogatás követett, a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötete. 1967-ben látott napvilágott Weöres Hold és sárkány című könyve. 1970-ben Kossuth-díjat vehetett át, s az osztrák állam díját az európai irodalomért. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. Ebben az évben jelentek meg először Weöres egybegyűjtött írásai, az Egybegyűjtött írások két kötetben, és ezt a kiadást még Weöres életében újabb és újabb bővített kiadások követték, 1975-ben már három kötetre duzzadva. A könyv csak a verseket és prózai munkák egy részét tartalmazza. Hiányzik belőle az utolsó verseskötet, a Kútbanéző (1987) anyaga. 1972-ben Károlyi Amyval elköltöztek a Törökvész út 3/C-ből a közelben található Muraköz utca 10/A szám alatti kertes házba, s Weöres itt lakott haláláig. Ebben az évben három kiadásban is megjelent a Psyché. Weöres Sándornak és feleségének, Károlyi Amynak sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. A Három veréb hat szemmel első ízben 1977-ben jelent meg Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. Weöres utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni River Side Studióban. A 80-as években még három új verseskötetet adott ki. 1980-ban az Ének a határban, 1984-ben a Posta messziről és a Kútbanéző-t 1987-ben. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten.   Forrás: wikipedia

Az angol irodalom egyik legnagyobb egyénisége.

(1881–1942) osztrák humanista író. Műveit a nácik olyan veszélyesnek ítélték, hogy nemcsak betiltották, de rögtönzött máglyákon el is égették őket. Zweiget mélyen lesújtotta az ellene és eszmetársai ellen folytatott német gyűlöletkampány, és a fasizmus fenyegetése elől 1933-ban Londonba, majd 1939-ben Brazíliába emigrált, végül a nácik kezdeti háborús sikerei miatti elkeseredésében öngyilkos lett.